A képernyős munkakörnyezet kialakítása a munkahelyen.
A munkahelyi jóllét jelentősége egyre nő minden országban, mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében. Bár különböző meghatározások léteznek arra vonatkozóan, hogy mit takar ez a fogalom, az Európai Unión belüli (EU) egyik hasznos definíció szerint a jóllét olyan „összefoglaló fogalom, amely az élet munkával töltött részének minőségét jellemzi, beleértve a munkahelyi egészség és biztonság (munkavédelem) (OSH) szempontjait, és amely egyéni, vállalati és társadalmi szinten egyaránt jelentős mértékben meghatározhatja a termelékenységet.
Ennek szerves része az irodai képernyős munkakörnyezetben eltöltött idő (pl: napi 7-8 óra).
Képernyős munkahely
Munkám során sok munkahelyen fordulok meg az ipartól kezdve az irodaházakig. Sokszor találkozom azzal a problémával, hogy a munkáltató sok pénzt és energiát beleölve felújítja, átalakítja vagy kialakítja a képernyős munkahelyet, de az alábbi ergonómiai szempontokat nem veszi figyelembe. Illetve nagyon gyakran a munkavállaló látásvizsgálata nem történik meg.
– Nem mindegy milyen székben ülünk, mennyi ideig egyhuzamban és hogyan.
– A megvilágítás iránya, módja, színe, erőssége.
– A hűtés/fűtés, friss levegő utánpótlás módjai, iránya, erőssége.
– Az alapzaj szintje, (pl: Open Office 40-50 fő egy légtérben).
helyes testtartás
Helytelen testtartás
Magyarországon az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről rendelet vonatkozik.
A képernyős munkahely kialakításának követelményeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
Fontos információ, hogy olyan munkakör, mely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is,- azt képernyős munkakörnek hívjuk.
A munkáltató, az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:
– látásromlást előidéző tényezők,
– pszichés (mentális) megterhelés,
– fizikai állapotromlást előidéző tényezők.
A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
A munkáltató köteles – a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését:
– a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
– ezt követően kétévenként,
– amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
