Dohányzóhelyek kijelölése, nemdohányzók védelme, szivarszoba

Ön tudta, hogy 2012. január elsejétől csak nyílt légterű dohányzóhelyeket lehet kijelölni? (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.) 38. §)

Kivételek, zárt légterű dohányzóhely kijelölhető: – (1999. évi XLII. tr. (Nvt.) 2. § (5))

a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott
korrigált effektív hõmérséklet a 24 °C-ot meghaladja,
– azon munkavállalók részére a fokozottan tûz- és robbanásveszélyes, a tûz- és robbanásveszélyes, valamint
a tûzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben
a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel, a tûzvédelmi szabályokkal, és
a folytatott tevékenység jellegével
összeegyeztethetõ dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági
érdekeket jelentõsen veszélyeztetve lehetne kijelölni.

A dohányzási tilalom, korlátozás, kötelezettség megszegése 20.000 Ft-tól – 2.500.000 Ft-ig terjedő egészségvédelmi bírsággal sújtható! (1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 7. § (4))*

Közoktatási intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben nyílt légtérben sem lehet dohányzóhelyet kijelölni!

A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni.

Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki! (1999. évi XLII. tr. (Nvt.) 4. § (1))

Kivéve: – a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.

A kijelölt dohányzóhelyek előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv (ÁNTSZ), tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.

A munkáltató a munkahelyet – külön telephely esetén telephelyenként – nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. (1999. évi XLII. tr. (Nvt.) 4/A. §)

Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon – valamennyi igénybevevő által jól látható módon – fel kell tüntetni.

Ha zárt légterű dohányzóhely került kijelölésre (2012. január 1. előtt), a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be.

A légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább:

a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik,

b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.

Dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni: (1999. évi XLII. tr. (Nvt.) 2.§ (3))

a) a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,

b) szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy a dohányzást törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.

Szivarszoba:

A kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a Módosító Tv. hatálybalépésekor már működtetett és engedélyezett zárt légterű dohányzóhely – szivarszobaként – tovább működtethető. A tovább működtetést az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi. (1999. évi XLII. tr. (Nvt.) 9.§)

A szivarszobában 2012. január 1-jétől más szolgáltatás nem nyújtható, különösen étel vagy ital nem szolgálható fel, a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodásának tartama alatt a munkavállaló a szivarszobában tartózkodását szükségessé tevő munkaköri feladat ellátására nem kötelezhető.

szivarok

A szálloda üzemeltetője, ha a szivarszobáját 2011. december 31-ét követően tovább kívánja működtetni, a Módosító Tv. hatálybalépését követő 60 napon belül kérheti ennek engedélyezését.

Az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében köteles megvizsgálni, hogy a bejelentett szivarszoba a feltételeknek megfelel-e. Ha a bejelentett szivarszoba e feltételeknek:

a) nem felel meg, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba dohányzóhelyként történő kijelölését 2012. január 1-jével megtiltja,

b) megfelel, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba tovább működtetését engedélyezi.

* – A felsorolás nem teljes körű, tájékoztató jellegű!

Kapcsolódó oldalak, cikkek:

Sokmilliárdos bukást okozott a dohányzástilalom

Feliratok, jelzések munkahelyekre

Rendeletben rögzítik a tiltó táblák méretét, feliratát

Hétmilliós bírság dohányzásért