2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről
2. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységet – a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel –
a) a Kormány által kijelölt szervezet (a továbbiakban: kéményseprő-ipari szerv) közfeladatként
aa) a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében,
ab) a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van,
ac) az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében,
valamint
b) a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban foglaltakon kívüli ingatlanok esetében
látja el.
2.§ (4) Sormunka keretében
a) az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását;
b) az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát;
c) a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is;
d) az égéstermék paramétereinek ellenőrzését;
e) az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását;
f) a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzését; valamint
g) a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek megfelelő szén-monoxid érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését kell elvégezni.
Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében az előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban is költségtérítést kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A kéményseprő-ipari szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelésre, díjfizetés ellenében végzi.
21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól
3. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának rendje, gyakorisága
3. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó
a) a Kstv. 2. § (4) bekezdés a) és c)–g) pontjában meghatározott feladatokat – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább évente egy alkalommal,
b) a Kstv. 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatokat négyévente egy alkalommal
az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint végzi.
(2) A Kstv. 2. § (4) bekezdésben meghatározott feladatokat időlegesen használt ingatlan esetében – kivéve a társasházi, lakásszövetkezeti ingatlanokat – négyévente egy alkalommal kell elvégezni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatokat (ahol közfeladat:
A kéményseprő-ipari tevékenységet – a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel –
a) a Kormány által kijelölt szervezet (a továbbiakban: kéményseprő-ipari szerv) közfeladatként
aa) a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében,
ab) a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van,
ac) az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében,)
kétévente egy alkalommal kell elvégezni annál az égéstermék-elvezetőnél, amelyre
a) gáznemű anyaggal üzemelő tüzelőberendezés, vagy
b) zárt égésterű tüzelőberendezés
csatlakozik.
Az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségei és jogai
5. § (1) Az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató e törvényben meghatározott ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha
a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatlakozik; vagy
b) tartalék égéstermék-elvezetőt tart fenn.
(2) Az ingatlan használója köteles
a) a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani;
5.§ (4) A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén
a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló;
b) a vendégéjszaka eltöltésére használt;
c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló;
d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló;
e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó
önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére köteles, ha a tüzelőberendezés közösségi térben vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségben van.
(5) A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el.
(6) A jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezésnek a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek való megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során jogszabályban meghatározott módon kell igazolni.
(7) Ha a szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének a (6) bekezdés szerinti igazolása nem történik meg, erről a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató értesíti az illetékes piacfelügyeleti hatóságot a szén-monoxid-érzékelő berendezés típusának, gyártójának, valamint a szén-monoxid-érzékelő berendezés forgalmazója adatainak megadásával.
(8) A nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése során keletkező szén-monoxid érzékelésére szolgáló berendezés műszaki előírásoknak való megfelelősége tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve piacfelügyeleti hatóságként jár el jogszabályban meghatározottak szerint.
99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról
Az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei
1. § (1) A kéményseprő-ipari szerv és szolgáltató:
a) a nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető,
b) a használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága,
c) a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása,
d) a ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg,
e) a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E–F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya,
f) a B–F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet – a falába beépítve – tartalmazó égéstermék-elvezető használata,
g) a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata,
h) a nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem,
i) a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása, vagy
j) az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma
miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az első fokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.
2.§ (2) Ha a tűzvédelmi hatóság megállapítja, hogy az ingatlan használója az égéstermék-elvezetőt a tilalom ellenére üzemelteti és az üzemeltetés az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az ingatlan tulajdonosával szemben tűzvédelmi bírságot szab ki a tűzvédelmi bírságról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint.
Kéményseprő ipari tevékenység: BM OKF