Kiknek kell tűzvédelmi szabályzatot készíttetni?
1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
2024.01.01-től.
- § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha
a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak,
b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
c) 10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák.
(2a) Az (1) bekezdésbe nem tartozó gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek kötelesek a munkavállalóik, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére elérhetővé tenni a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben közzétett, általános tűzvédelmi szabályzatot (a továbbiakban: általános tűzvédelmi szabályzat).
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha
a) fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget,
b) mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, vagy
d) olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek,
da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,
db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy
dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.
(4) Nem kell tűzvédelmi szabályzatot készítenie az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal. Ebben az esetben az üzemeltető köteles a bérleti, használati szerződés megkötését követően a tűzvédelmi szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.
(5) Az általános tűzvédelmi szabályzat hatálya bármely külön jogi aktus nélkül kiterjed a (2a) bekezdésben meghatározott, gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyekre és jogi személyekre, kivéve, ha az érintett személyek magukra nézve egyedi tűzvédelmi szabályzatot fogadnak el.
19/A. § A jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák.
20.§ (1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.
Hatályos: 2024. január 1.-től
Mit kell tartalmaznia a tűzvédelmi szabályzatnak:
101/2023. (XII. 29.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról
2. § A tűzvédelmi szabályzat tartalmazza
a) a tűzvédelmi feladatot ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit,
b) a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére vonatkozó szabályokat,
c) a tevékenységre és a tevékenység helyszínére vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat,
d) a rendszeres és az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait,
e) a tűzvédelmi ismeretekkel, a tűzvédelmi oktatással, a tűzvédelmi berendezések kezelésének, tűzvédelmi eszközök használatának elsajátításával kapcsolatos feladatokat,
f) a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket,
g) a 3. § (1) bekezdése szerinti tűzriadó terv hiányában a tűz esetén végrehajtandó feladatokat és viselkedési szabályokat, a végrehajtásért felelős beosztásokat,
h) a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának szabályait,
i) a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett által üzemeltetett, bérelt épület, épületrész 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségei esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességet, valamint a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét,
j) a tűzvédelmi szabályzat készítőjének nevét és elérhetőségét, a készítő aláírását, a készítés dátumát, a készítő jogszabályban meghatározott tűzvédelmi szakmai képesítését igazoló dokumentumot kiállító intézmény nevét, a dokumentum számát, a szakmai képesítés megnevezését, a kiállítás dátumát.
3. § (1) A tűzvédelmi szabályzat mellékletét képező tűzriadó tervet kell készíteni
a) menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására, foglalkoztatására szolgáló rendeltetés esetén,
b) oktatási intézmény esetén, ha annak megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt,
c) ha a szabályzat készítésére kötelezett által üzemeltetett, bérelt vagy más jogcímen használt épület, épületrész tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat,
d) 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshely esetén,
e) olyan épület, épületrész, szabadtér esetén, ahol 1000 kg vagy 1000 l mennyiséget meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag – az üzemanyagtöltő állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyagot figyelmen kívül hagyva – előállítása, feldolgozása, tárolása történik, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő.
Mit kell tartalmaznia a tűzriadó tervnek?
(2) A tűzriadó terv tartalmazza
a) az épületrészben, épületben, szabadtéren tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épületrész, épület, szabadtér elhagyásának módját,
b) a tűz esetén végrehajtandó feladatokat és viselkedési szabályokat, különös tekintettel
ba) a tűzoltóság riasztásának módjára, a tűzjelzésre,
bb) a veszélyeztetett személyek értesítésére, riasztására,
bc) a kiürítésre, mentésre,
bd) a tűz oltására, a tűzvédelmi eszközök, berendezések kezelésére,
be) a technológiai folyamattal összefüggő feladatokra és a közművek elzárására
vonatkozó szabályokra,
c) a végrehajtásért felelős beosztásokat,
d) a veszélyforrások megnevezését, utalással a védekezési szabályokra,
e) a létesítmény helyszínrajzát, az épület, épületrész szintenkénti alaprajzait
ea) a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, eszközök,
eb) a központi elzárók, kapcsolók,
ec) a vízszerzési helyek és az egyéb oltóanyag tároló helyek,
ed) a d) pont szerinti veszélyforrások,
ee) a kiürítési útvonalak és
ef) a 2. § i) pontja szerinti helyiségek esetében a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének
megjelölésével.
(3) Épületrészre vonatkozó tűzriadó terv készítése során az épületrészt befogadó épület egyéb részére és az épületre kidolgozott tűzriadó tervet is figyelembe kell venni.
(4) A tűzriadó tervet hozzáférhető helyen, az érintett épületrész, épület területén kell elhelyezni.
(5) A tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását évente legalább egy alkalommal az érintett munkavállalókkal gyakoroltatni kell. A gyakorlat eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni, a gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül írásban intézkedni kell. A tervezett gyakorlatról annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalt vagy a honvédelemért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározott hatáskörébe tartozó esetben a honvédelemért felelős minisztert, mint tűzvédelmi hatóságot értesíteni kell.
Lakó és üdülőegységekre vonatkozóan 2024.01.01-től.
5. § (1) A háromnál több építményszinttel rendelkező, tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa írásban kidolgozza és tűzvédelmi házirend elnevezéssel kiadja az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, és gondoskodik ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.
(2) A tűzvédelmi házirend az épületre, épületrészre vonatkozóan tartalmazza
a) a tűzjelzés tartalmi követelményeit,
b) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait,
c) a tárolásra vonatkozó előírásokat,
d) a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat,
e) a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait,
f) a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat,
g) a közművek főelzáró szerelvényeinek helyét,
h) a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait,
i) a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat és
j) a tűzvédelmi házirend készítőjének nevét, elérhetőségét, aláírását, valamint a készítés dátumát.
(3) A tűzvédelmi házirendet a készítésére kötelezett a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén legkésőbb a változástól számított 30 napon belül átdolgozza és naprakészen tartja.
(4) E szakasz alkalmazásában lakó- és üdülőegység a lakás, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshelynek nem minősülő üdülő.
Ki készíthet tűzvédelmi szabályzatot?
9/2015. (III. 25.) BM rendelet 7.§ (7)
Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.
Milyen szankciói vannak ha nem készíttetünk tűzvédelmi szabályzatot?
A A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján: 2024.01.01-től változás.
Tűzvédelmi dokumentáció jogosultság nélküli készítése 50.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.
A jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el 50.000 – 250.000 Ft.-ig
A jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza 50.000 Ft-tól, 200.000 Ft.-ig.