A munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. A stressz ugyanis nem csupán az egyének egészségét és biztonságát befolyásolja, hanem a szervezetek és a nemzetgazdaságok állapotát is.
Megbetegít a munkahelyi stressz
A munkahelyi stressz olyan feszültséget tükröz, amely az egyénnel szemben támasztott környezeti igények és az egyén képességei (lehetőségei) között alakul ki. A munkahelyi stressz hatása szorongást kelt. A szervezetlenség, kapkodás, időhiány, sürgetettség is érzelmi túlterheltséghez vezethet. A videó megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges.
A munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat:
– A dolgozói létszám csökkentése és a tevékenységek kihelyezése a feladatok és a készségek tekintetében, a rugalmasság iránti megnövekedett igény, a határozott időre szóló szerződések szaporodó alkalmazása, a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése (nagyobb munkateher és nyomás), valamint a munka és a magánélet közti egyensúly megteremtésének nehézségei mind hatással vannak a munkavállalókra.
Az eredményes egészség- és biztonságpolitikát segíti, ha meg tudjuk határozni a pszichoszociális kockázatok területeit, hogy láthatóvá váljék, milyen szervezeti egységnek kell intézkedéseket hoznia a pszichoszociális kockázatok csökkentése érdekében.
A pszichoszociális kockázatok megelőzésénél elsődleges cél a munkahelyeken a primer prevenció.
Ennek főbb pillérei a pszichoszociális kockázatok elemzése, stressz megelőzés a munkavállalónál az előzetes alkalmassági vizsgálatok segítségével, valamint a mentálhigiénés szemlélet (a pszichés egészség megőrzésének) elterjesztése mind a munkáltatónál, mind a munkavállalónál továbbképzések keretében.
A kockázatok kezelése történhet:
Képzéssel: A tréning célja:- a lelki alkalmazkodás fejlesztése, a stressz-tűrő képesség növelése.
Javasolt témái:
– a stressz veszélyeztetettség azonosítása,
– stressz-kezelési, megküzdési technikák elsajátítása,
– a döntések stresszben játszott szerepének ismertetése,
– konfliktuskezelés
Pszichológiai alkalmassági vizsgálat:
Azokon a munkahelyeken, pl. ügyfélszolgálat ahol fokozott pszichés terhelés (munkahelyi stressz) lehetősége fennáll, szükséges előzetes pszichológiai szűrővizsgálatok alkalmazása, mivel ezek a dolgozók, mint a „vállalat arca” jelennek meg, így mind a dolgozó, mind a kollektíva, mind az ügyfelek (és ezeken keresztül a vállalat) szempontjából fontos, hogy a megfelelő ember kerüljön a megfelelő helyre.
– Új-felvételeseknél – a végzett tevékenységek alapján: előzetes „munkahelyi stressz tűrő, konfliktuskezelő” kérdőív felvétele, amelyet a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat vesz fel, és annak eredménye alapján kell további teendőket meghatározni.
– Időszakos alkalmassági vizsgálat alkalmával (azon tevékenységek, munkakörök esetében ahol vélelmezhetően fenn áll a munkahelyi stressz, fokozott pszichés terhelés) – pszichológus bevonásával – hasonló szűrővizsgálat végezhető a kérdőív segítségével.
Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek
(A 33/1998.(VI.24.) NM rendelet 5. sz. melléklete alapján)
1. Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért.
2. Döntés szükségessége
a) nehezen áttekinthető helyzetben,
b) új helyzetekben,
c) hiányos információk alapján,
d) ellentmondó információk alapján,
e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján,
f) egymást gyorsan követő problémákban.
3. Alkotó szellemi tevékenység
a) zavaró ingerek környezetében,
b) különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján.
4. Rutin szellemi munka
a) időkényszer viszonyai között,
b) rövid idejű, egyszerű feladat változtatás nélküli állandó ismétlésével,
c) tartósan szükséges akaratlagos figyelemmel.
5. Különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos, gyors váltogatása időkényszer vagy különleges figyelmi követelmény, illetve fokozott felelősség eseteiben.
6. Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés.
7. Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben.
8. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási, ápolási-gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási tevékenységet végzők.
9. Szakképzett ápolói munkát végzők elmeosztályokon, elme szociális otthonokban, súlyos fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói, traumatológiai, intenzív osztályokon, krónikus és baleseti belgyógyászati osztályokon (öngyilkossági kísérletet tett betegeket ellátó osztályokon), onkológiai osztályokon, detoxikálókban, krónikus elmegyógyászati osztályokon, valamint drogambulancián, illetve -osztályokon.
Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók
(A 33/1998.(VI.24) NM rendelet 6. sz. melléklete alapján)
1. A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei.
2. Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel.
4. Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben.
5. Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben.
A munkakörnyezet kialakításával az ergonómiai szempontok figyelembevételével:
– A zajterhelés csökkentése, megszüntetése.
– Munkaterek optimális hőmérsékletének beállítása (pl. huzathatás megszüntetése)
– A megfelelő természetes és mesterséges világítás kialakítása.
– A dolgozók irányító szerepet vehessenek ki a munkahely kialakításában (pl: bútorzat elhelyezése, falak színvilága, gépek berendezések elhelyezése).
Forrás: PLETTE Richárd: Pszichoszociális kockázatok egészségi és munkabiztonsági vonatkozásai. In: Munkavédelem és Biztonságtechnika. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóság, 2012. XXIV. évfolyam 1. szám. 18-22. oldal.
Kapcsolódó cikkek:
Pszichoszociális kockázatok Európában
Ez okoz évente 1000 milliárd forint többletkiadást
A magyar GDP hatszorosát viszi el a munkahelyi stressz
Közel negyedével emeli az infarktus kockázatát a munkastressz
Mitől válik pokollá a munkahely?
A magas beosztás elhízáshoz vezethet
Majdnem két évig is eltűrhetjük a munkahelyi megaláztatásokat