Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) értelmezése szerint a kockázatértékelési folyamat a biztonsági és egészségvédelmi irányítási megközelítés kezdő lépése, melynek elsődle- ges célja a megfelelő megelőző intézkedések megtételének megalapozása. A nem megfelelően, vagy egyáltalán el nem végzett kockázatértékelés esetén nem lehet megfelelő megelőző intézkedéseket bevezetni. A kockázatértékelés kulcs az egészséges munkahelyekhez.
A kockázatelemzés lépéseinek számtalan megközelítése közül az egyik általánosan elfogadott felosztás az alábbi:
1. KOCKÁZATBECSLÉS
Veszélyazonosítás veszélyelemzés expozícióbecslés/elemzés kockázatjellemzés minőségi / mennyiségi
2. KOCKÁZATKEZELÉS
kockázatértékelés kockázatkezelési stratégia a) intézkedések a koc- kázatok elkerülésére b) intézkedések a kocká- zatok csökkentésére folyamatos kockázat- kontroll program kockázatkezelés ered- ményességének mérése – intézkedések felelősök munkájának ellenőrzése megismételt kockázat- becsléssel
3. KOCKÁZAT-KOMMUNIKÁCIÓ
menedzsment feladatainak megha- tározása és a munkahelyi, lakóhe- lyi, üzleti partnerek nyilvánossága elé tárása munkavállalók feladatainak megha- tározása és a feladatok megoldásá- nak ellenőrzése oktatás, képzés, PR-aktivitás lakossági tájékoztatás munkavállalók megelégedettsége a munkahelyi kockázatkezeléssel lakosság megelégedettsége a kör- nyezeti kockázatkezeléssel
A kockázatelemzés lényege és tartalma:
A következő három összefüggő szakaszból álló eljárás: kockázatértékelés/kockázatbecslés, kockázatkezelés, kockázat-kommunikáció.
A munkavédelmi törvény a kockázatértékelés kifejezést a kockázatbecslés egyenértékű kifejezéseként alkal- mazza. Fő szabály szerint a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 5 évente köteles elvégezni. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni. A kémiai biztonság területén a kockázatbecslés kifejezés használatos.
Miért kell és mikor kell késziteni?
Fő szabály szerint a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 5 évente köteles elvégezni.
Jogszabályi hattér:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 54.§
A munkavédelmi hatóság ellenőrzi a meglétét! Akár pénzbirsággal is súlytható az adott vállalkozás.
25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 3. A munkavédelmi bírság mértéke
3. § (1) A munkavédelmi bírság összege százezer forinttól – az 5. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – százmillió forintig terjedhet.
(2) A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként százezer forint.
25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet: Rögzíti a bírság új, emelt összegét, a szorzókat, és a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisára vonatkozó szabályokat, 2024. március 1-jétől hatályos, az új rendelet hatályba lépését követően indult eljárásokban alkalmazandó.
A bírság kiszabásának alapelvei:
- Súlyos veszélyeztetés: Bírság kiszabására akkor kerül sor, ha a munkáltató elmulasztja a biztonságos munkavégzés követelményeit, és ezzel veszélyezteti a munkavállaló életét, testi épségét, egészségét.
- Alapösszeg: A bírság alapösszegét dolgozónként határozzák meg (régebben 50.000 Ft), amit a körülmények alapján növelnek.
- Súlyosító tényezők (szorzók):A bírság mértékét növeli, ha a veszélyeztetés:
- Közvetlen és súlyos: Pl. 2024-től a közvetlen veszélyeztetés a KKV-k esetében is külön minősül.
- Időtartam: A veszély egy óránál, nyolc óránál, egy hétnél, vagy egy hónapnál tovább áll fenn, a bírság szorzója nő (pl. 10x-esére).
- Határérték túllépése: A megengedett egészségkárosító tényezők (pl. zaj, vegyi anyagok) túllépése is magasabb bírságot vonhat maga után.
- Mérlegelési jogkör: A hatóság akár 20%-kal is megemelheti a bírságot, ha a normasértés súlyos.