közÖn tudta, hogy a tevékenységei során keletkezett hulladékokat* nyilván kell tartania, adatot kell szolgáltatnia és gondoskodnia kell az ártalmatlanításáról, elszállításáról? Ha ezt nem teszi a Környezetvédelmi Hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki a 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról nevű rendelet alapján!
* Kivétel: az ingatlanon, telephelyen keletkező települési hulladékok tekintetében, amennyiben azt szerződés alapján kizárólag a hulladékkezelést végző közszolgáltatónak adják át.
A külön jogszabályban kihirdetett hulladékjegyzékekben szereplő, illetve a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék veszélyes hulladéknak tekintendő.
Ki köteles adatszolgáltatásra: 2015. január 1-től a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről című rendelet alapján kell a hulladékokat bevallani, a 2014. évben keletkezettet is.
11.§ Az adatszolgáltatást a hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a telephelyén képződött valamennyi hulladékról.
A hulladéktermelő az adatszolgáltatási kötelezettségét a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet 3. melléklet 1. és 2. pontja szerinti adattartalommal teljesíti, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége:
– veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, vagy
– nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, vagy
– nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot meghaladja.
Ha a tárgyévben a képződött hulladék mennyisége a hulladéktermelő telephelyén nem éri el a fentebb meghatározott mennyiséget, az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek csak a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal kell teljesítenie az adatszolgáltatási kötelezettségét.
A nevelési-oktatási intézménynek a területén kialakított átvételi helyen átvett papírhulladék után nem kell adatszolgáltatást teljesítenie.
Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat adatot.
Milyen teendőnk van az adatszolgáltatás előtt?
Ha nem rendelkezünk a következő azonosítókkal, akkor illetékes felügyelőségtől, KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) illetve KTJ (Környezetvédelmi Területi Jelet) kell igényelnünk. Nyilatkoznunk kell, hogy éves vagy negyedéves jelentési kötelezettség alá esünk-e?
2014. december 15.-től kizárólag ügyfélkapun keresztül lehet új KTJ és KÜJ azonosítókat igényelni. Illetve adatszolgáltatást és változást bejelenteni 2015. január 1-től.
Az adatlapok benyújtásának első lépésként a MEGH lapot (Meghatalmazás) kell ÁNYK-n keresztül beküldeniük (a beadványhoz csatolni kell a cégszerű aláírással ellátott MEGH lap szkennelt változatát). Ezt követően van lehetőség az adatszolgáltatások benyújtására.
Az igénylést, és az adatszolgáltatást az ÁNYK (általános nyomtatványkitöltő program) segítségével tehetjük meg.
KAR elektronikus űrlapok ÁNYK-hoz
Az elektronikus adatszolgáltatás benyújtásának feltételei
Mikor kell az adatszolgáltatásra kötelezettnek adatot szolgáltatnia? (309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet) alapján
A rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek:
– a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig,
– a veszélyes hulladék kereskedelemre vagy kezelésre történő átvételéről negyedévente a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig,
– a nem veszélyes hulladék kereskedelemre vagy kezelésre történő átvételéről a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltatnak adatot.
A HIR által használt kód és törzsállományok
Környezetvédelmi Felügyelőségek elérhetőségei
Veszélyes vagy nem veszélyes a keletkezett hulladék?
Ezt az információt a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről című rendeletből tudhatjuk meg.
A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.
**A hulladék termelője a nyilvántartását nem veszélyes hulladék esetén a (309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet) 1. számú melléklet 1. pontja szerinti, veszélyes hulladék esetén az e rendelet 1. számú melléklet 2. pontja szerinti adattartalommal alakítja ki és vezeti.
A hulladék termelője veszélyes hulladék esetében a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól alapján előírt anyagmérleg alapján termelési technológiánként és hulladékonként vezet nyilvántartást.
A hulladék termelője nem veszélyes hulladék esetében nyilvántartást vezet hulladékonként.
A hulladék szállítója köteles megőrizni:
– nem veszélyes hulladékok esetén az egyes szállítmányokra vonatkozó fuvarokmányokat,
– veszélyes hulladék esetén pedig a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet szerinti kísérő dokumentációt. („SZ” Szállítási lap, „GY” Gyűjtőjárat szállítási lap.)
** A felsorolás nem teljes körű, csak tájékoztató jellegű!
A hulladéktörvényhez kapcsolódó módosult kormányrendeletek:
Csomagolás és csomagolási hulladék rendelet:
A PCB, illetve a PCB-t tartalmazó berendezések kezelése:
A hulladékolaj kezelése:
Elektromos és elektronikus berendezések kezelése:
Elem és a akkumulátorral kapcsolatosan: