közÖn tudta, hogy a tevékenységei során keletkezett hulladékokat* nyilván kell tartania, adatot kell szolgáltatnia és gondoskodnia kell az ártalmatlanításáról, elszállításáról? Ha ezt nem teszi a Környezetvédelmi Hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki a 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról nevű rendelet alapján!
* Kivétel: az ingatlanon, telephelyen keletkező települési hulladékok tekintetében, amennyiben azt szerződés alapján kizárólag a hulladékkezelést végző közszolgáltatónak adják át.
A külön jogszabályban kihirdetett hulladékjegyzékekben szereplő, illetve a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék veszélyes hulladéknak tekintendő.
Ki köteles adatszolgáltatásra: 2015. január 1-től a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről című rendelet alapján kell a hulladékokat bevallani, a 2014. évben keletkezettet is.
11.§ Az adatszolgáltatást a hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a telephelyén képződött valamennyi hulladékról.
A hulladéktermelő az adatszolgáltatási kötelezettségét a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet 3. melléklet 1. és 2. pontja szerinti adattartalommal teljesíti, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége:
- veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, vagy
- nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, vagy
- nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot meghaladja.
Ha a tárgyévben a képződött hulladék mennyisége a hulladéktermelő telephelyén nem éri el a fentebb meghatározott mennyiséget, az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek csak a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal kell teljesítenie az adatszolgáltatási kötelezettségét.
A nevelési-oktatási intézménynek a területén kialakított átvételi helyen átvett papírhulladék után nem kell adatszolgáltatást teljesítenie.
Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat adatot.
Milyen teendőnk van az adatszolgáltatás előtt?
Ha nem rendelkezünk a következő azonosítókkal, akkor illetékes felügyelőségtől, KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) illetve KTJ (Környezetvédelmi Területi Jelet) kell igényelnünk. Nyilatkoznunk kell, hogy éves vagy negyedéves jelentési kötelezettség alá esünk-e?
2014. december 15.-től kizárólag ügyfélkapun keresztül lehet új KTJ és KÜJ azonosítókat igényelni. Illetve adatszolgáltatást és változást bejelenteni 2015. január 1-től.
Az adatlapok benyújtásának első lépésként a MEGH lapot (Meghatalmazás) kell ÁNYK-n keresztül beküldeniük (a beadványhoz csatolni kell a cégszerű aláírással ellátott MEGH lap szkennelt változatát). Ezt követően van lehetőség az adatszolgáltatások benyújtására.
Az igénylést, és az adatszolgáltatást az ÁNYK (általános nyomtatványkitöltő program) segítségével tehetjük meg.
- ÁNYK letöltése
- KAR elektronikus űrlapok ÁNYK-hoz
- Az elektronikus adatszolgáltatás benyújtásának feltételei
Mikor kell az adatszolgáltatásra kötelezettnek adatot szolgáltatnia? (309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet) alapján
A rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek:
- a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig,
- a veszélyes hulladék kereskedelemre vagy kezelésre történő átvételéről negyedévente a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig,
- a nem veszélyes hulladék kereskedelemre vagy kezelésre történő átvételéről a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltatnak adatot.
A HIR által használt kód és törzsállományok
Környezetvédelmi Felügyelőségek elérhetőségei
Veszélyes vagy nem veszélyes a keletkezett hulladék?
Ezt az információt a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről című rendeletből tudhatjuk meg.
A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.
**A hulladék termelője a nyilvántartását nem veszélyes hulladék esetén a (309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet) 1. számú melléklet 1. pontja szerinti, veszélyes hulladék esetén az e rendelet 1. számú melléklet 2. pontja szerinti adattartalommal alakítja ki és vezeti.
A hulladék termelője veszélyes hulladék esetében a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól alapján előírt anyagmérleg alapján termelési technológiánként és hulladékonként vezet nyilvántartást.
A hulladék termelője nem veszélyes hulladék esetében nyilvántartást vezet hulladékonként.
A hulladék szállítója köteles megőrizni:
– nem veszélyes hulladékok esetén az egyes szállítmányokra vonatkozó fuvarokmányokat,
– veszélyes hulladék esetén pedig a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet szerinti kísérő dokumentációt. („SZ” Szállítási lap, „GY” Gyűjtőjárat szállítási lap.)
** A felsorolás nem teljes körű, csak tájékoztató jellegű!
A hulladéktörvényhez kapcsolódó módosult kormányrendeletek:
Csomagolás és csomagolási hulladék rendelet:
A PCB, illetve a PCB-t tartalmazó berendezések kezelése:
A hulladékolaj kezelése:
Elektromos és elektronikus berendezések kezelése:
Elem és a akkumulátorral kapcsolatosan: