Az ergonómia céljai:

– A dolgozók egészségének és testi épségének védelme.

– A munkavégzés hatékonyságának növelése, úgy hogy a dolgozó fiziológiai és pszichés plusz „ráfordítása” megadott határértékek között   maradjon.

– A dolgozók elégedettségének növelése és közérzetének (munkahelyi komfortjának) javítása.

– A munkavégzés keretein belül lehetőség biztosítása a fejlődésre.

– Az ember és környezet közötti harmónia biztosítása.

 

K. F. M. MURELL, az ergonómiát a következőképpen definiálta:

Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A munkakörnyezet azonban ebben az értelemben nem csupán a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezőket jelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat, továbbá a munkamódszert, a munka szervezetét, akár egyéni, akár csoporton belül végzett munkáról van szó. Mindezek kapcsolatban vannak magával az emberrel: a képességeivel, a lehetőségeivel és a korlátaival.

Mark S. SANDERS és Ernest J. McCORMICK  szerint: A „human factors”(ergonómia) feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről, képességekről, korlátokról és más emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkafeladat, a munkakör és a környezet tervezése során, mint a hatékony működés, valamint a biztonságos és kényelmes emberi használat (alkalmazás) feltételeit.

A nem megfelelően kialakított környezetben a dolgozó hamarabb elfárad, mely teljesítménycsökkenéshez és balesethez vezethet.

 

A munkavégzés ergonómiai megközelítése:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Példák ergonómiai szempontokra gépek, berendezések használatakor:

– Vannak-e könnyen értelmezhető szimbólumok, feliratok, jelek melyeket a dolgozók egyszerűen megértenek és elsajátítanak?
– A veszélyhelyzet észrevétele könnyen azonosítható, hallható, látható, pl. veszély esetén megkülönböztető hang,- fényjelzéssel?
– A gép, berendezés ellenőrzésére szolgáló vagy a működési folyamat ellenőrzésére szolgáló lehetőségek könnyen láthatóak,        értelmezhetőek, hozzáférhetőek?
– Vannak-e egyértelműen azonosítható, érthető figyelmeztető jelek?
– A gép véletlen működést gátló szerkezettel rendelkezik-e?
– Van-e védőrács, korlát, ami forgó, mozgó részektől, vagy a szintkülönbségtől véd?
– A gép karbantartására, tisztítására gondoltak-e, illetve biztonságosan megvalósítható-e?

 

 

Források:

KLEIN Sándor: Munkapszichológia. 2. átdolg. kiadás Budapest, SHL Hungary Kft, 1998.

MURELL, K. F. M. (1965): Ergonomics. Chapman and Hall, London.

SANDERS, M. S. and McCORMICK E. J. (1993): Human factors in engineering and design. 7th ed. McGraw-Hill, Inc.

Dr. VARGA  József: A munkahelyi felmérés „fizioergo” módszere. In: Munkavédelem és Biztonságtechnika. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóság, 2012. XXIV. évfolyam 3. szám.