A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 60. § (1) bekezdésében foglalt előírás alapján a munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.
A 2010. évi LXXV. törvény 6. §-ában foglaltak értelmében a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. Meggyőződés egyenlő az orvosi alkalmassági vizsgálattal. Amit ebben az esetben „foglalkoztathatósági vizsgálatnak” nevezünk, melyet a foglalkozás-egészségügyi orvos „foglalkoztathatósági szakvéleményben” állít ki.
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 161 A. § (2) bekezdése alapján.
Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára
a) a munkáltató vagy
b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor.¹ [NM rendelet 16/A. § (1)]
Kivételek:
c) Az NM rendelet az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személyre vonatkozóan kimondja, hogy kivételekkel ugyan, de nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak a foglalkoztathatósági szakvélemény.
„16/A. § (1) A foglalkoztathatósági szakvélemény – a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével – nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.”
foglalkoztathatósági szakvélemény
¹Egynapos munkánál a munkáltató a vizsgálat költségét nem szívesen fizeti ki, mert ez jelentős többletterhet jelentene, ezért inkább nem is foglalkoztatja az illetőt. Ilyen esetben az lehet a megoldás, hogy a munkáltató helyett a munkavállaló – saját költségén – végezteti el a foglalkoztathatósági vizsgálatot. A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli. (A Kormányrendelet 2. számú melléklet 15. c) pontja szerint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése 3300 forint/fő/eset.)
Ezután már a szakvéleményt bemutatva jelenik meg a munkáltatónál, aki így meggyőződhet az illető alkalmasságáról. Az egy évig érvényes szakvéleményt az alkalmi munkavállaló minden egyes munkahelyen bemutathatja.
Forrás: NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály
Jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok alkalmassági vizsgálatai:
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról: „12. § (1)
